A záróvizsga letételének alapvető feltétele valamennyi részvizsgán (kötelező és választható tantárgy) az átmenő jegy elérése!
Elméleti vizsga tematikája – 2017 július:
pszichológia szak
gyógypedagógia szak
Általános tudnivalók
Beiratkozás:
- Időpont: 2017, június 15, 16, 19, 20, 21, 22, 23, 26, 27, 28 között
- Helyszín: titkárság, December 21 sugárút 128 szám, fogadóórában
Értékelés:
- A záróvizsga valamennyi próbáján (kötelező tantárgy írásbeli + választható tantárgyak írásbeli és a licensz dolgozat megvédésén) elért jegyek átlaga legkevesebb 6.00-os kell legyen.
- Amennyiben bármelyik próbán a vizsgázó nem éri el az 5.00-t, nem számítanak átlagot.
- A záróvizsga végleges jegyét két tizedes jegyre csonkítva számolja ki a vizsgabizottság.
Vizsgaidőpontok:
- Írásbeli vizsga: 2017, július 3, 9-12 óra között, a Kulcsár Tibor Amfiteátrumban
- Dolgozat-megvédés időpontja: 2017, július 5, 6, 7
Bizottság:
elnök:
- Dr. Szamosközi István, professzor
tagok:
- Dr. János Réka, adjunktus
- Dr. Orbán Réka, adjunktus
- Dr. Batiz Enikő, adjunktus
- Dr. Kálcza-Jánosi Kinga, adjunktus
titkár:
- drd. Fărcaș Zsuzsanna, tanársegéd
A záróvizsgára való beiratkozási követelmények:
a diák:
- integralista kell legyen;
- nem lehet tandíjhátraléka, nyomtatvány
A beiratkozáshoz szükséges iratok:
- iratkozási kérvény (a helyszínen igényelhető);
- születési bizonyitvány (anyakönyvi kivonat) hitelesített másolata és a házasságlevél hitelesített másolata (ha a házasság utáni nevet is fel szeretnék tüntetni az oklevelen);
- személyazonossági igazolvány sima másolata (+ lakcímkártya másolata külföldi diákok esetében);
- 2 darab 3/4-es színes fénykép;
- érettségi oklevél + törzskönyvi kivonat (eredeti + hitelesített másolat + két egyszerű másolat);
- záróvizsga-dolgozat – 1 példányban
- a témavezető tanár értékelése, a záróvizsga-dolgozat értékelő űrlapja megtekinthető itt
- CD, amely tartalmazza a záróvizsga -dolgozatot, a kutatás nyers adatait és azok statisztikai feldolgozását, a dolgozat kivonatát (max. 1 oldal) magyar, román és angol nyelven;
- a dolgozat kivonata magyar, román és angol nyelven;
- az Alpha központ / Bölcsészettudományi Kar által kibocsátott nyelvi kompetenciát igazoló oklevél – (eredeti + fénymásolat)
- a dolgozat eredetiségére vonatkozó nyilatkozat
- dosszié, három A4-es papírlap
- beiratkozási díj (1000 lej) kifizetését igazoló nyugta fénymásolata (szükség esetén). A licenszezők számára egy záróvizsga-szesszió (június és a rá következő február) ingyenes, amennyiben a tanulmányok lezárását követő három éven belül jelentkeznek záróvizsgára; ha több mint három éve végezték el a képzést, beiratkozási dijat kell fizetniük
Megjegyzés: Minden végzős hallgatónak 10 perc áll rendelkezésére az államvizsgadolgozat bemutatására.
A megvédés sorrendjét a helyszínen függesztik ki.
Államvizsga követelmények
Az államvizsga dolgozat formai követelményei
Formátum: A4-es lapméret
Lapszélek elrendezése: bal lapszél 2,5 cm, jobb lapszél 2 cm, felső lapszél 2 cm, alsó lapszél 2 cm.
Sorköz: 1,5
A szöveg formai elrendezése a bekezdésekben: sorkizárás (Justify), (a szöveg a bal és a jobb oldali margóhoz egyenletesen igazodik, a sorkizárás eredményeképpen a szöveg mindkét oldalon egyenletes lesz).
Bekezdés: minden bekezdés 1cm-es behúzással kezdődik.
Betűtípus és -méret: Times New Roman, 12-es méret. A dolgozat nyelvének megfelelő ékezetek használata kötelező.
Az oldalak számozása: A cimlapokat nem kell számozni. A számozás a bevezetőnél jelenik meg először és a dolgozat utolsó oldaláig tart. Jelölése: az oldal alján, középen.
Táblázatok: A dolgozatban a táblázatokat folytatólagosan kell számozni. Mindegyik táblázatot számmal és címmel kell ellátni (1. táblázat: cím), ezt a táblázat fölött kell feltüntetni, balra rendezve (5. melléklet). A főszövegben minden táblázatra hivatkozni kell minimum egyszer. A táblázatok címét le kell fordítani magyar nyelvre, nem lehet átvenni az SPSS programból. Két táblázat nem követheti közvetlenül egymást szöveges magyarázat beiktatása nélkül. Fejezet, alfejezet nem kezdődhet és nem végződhet táblázattal.
Ábrák: Ide tartoznak a képek, grafikonok stb. Az ábrákat folytatólagosan számozzuk a dolgozatban. Mindegyik ábrát számmal és címmel kell ellátni (1. ábra: cím), ezt az ábra alatt kell feltüntetni, középre rendezve. A szövegben minden ábrára hivatkozni kell minimum egyszer. Az ábrák címét le kell fordítani magyar nyelvre, nem lehet átvenni az SPSS programból. Két ábra nem követheti közvetlenül egymást szöveges magyarázat beiktatása nélkül. Fejezet, alfejezet nem kezdődhet és nem végződhet ábrával.
Terjedelem: az államvizsga dolgozat 30−50 oldal terjedelmű.
Az államvizsga dolgozatot magyarul vagy egy elismert nemzetközi nyelven kell megirni és megvédeni.
A dolgozat címét – a megírás és megvédés nyelvétől függetlenül – magyarul és románul is fel kell tüntetni a dolgozat címlapján. (A címlapon a témavezető és a hallgató adatainak is szerepelnie kell ( 4. melléklet). Az erre vonatkozó követelményeket lásd azAz államvizsga dolgozat struktúrája című fejezetben, illetve az 1., 2. mellékletben) A dolgozat papír alapú változatát spirálos vagy keménykötésű formában lehet leadni. Kötelezően mellékelni kell a teljes dolgozat elektronikus változatát CD-én.
Az államvizsga dolgozat tartalmi és szerkesztési követelményei
Az államvizsga dolgozat a tartalmi elrendezés és a kutatás követelményei szerint fejezetekre tagolódik. Az egyes fejezetek mindig új oldalon kezdődnek.
A dolgozatnak tartalmi és szerkezeti szempontból a következő kritériumoknak kell megfelelnie:
Borító: a borítóra felkerülő információkra vonatkozó követelményeket a következő mellékletek tartalmazzák:
1.a. Gyógypedagógia szakosoknak
Címlap: a címlap modellt a 2. és 3. számú mellékletek tartalmazzák az alábbiak szerint:
2. román nyelvű címlap pszichológia szakosoknak;
2.a. román nyelvű címlap gyógypedagógia szakosoknak.
3. magyar nyelvű címlap pszichológia szakosoknak;
3.a. magyar nyelvű címlap gyógypedagőgus hallgatóknak.
A témavezető tanárok tudományos fokozatának helyes feltüntését lásd a 4-es számú mellékletben.
Tartalmi követelmények, szerkesztés, tartalomjegyzék
Bevezető
A bevezetőt nem számozuuk fejezetként. Ha a bevezető több tartalmi részt tartalmaz, címmel látjuk el, de nem számozzuk külön az egyes részeket.
I. Fejezet
1. Elméleti rész
Az elméleti résznek címet kell adni. A cím ne legyen túl általános (pl. A személyiség), szorosan kötődjék a kutatás témához.
Az elméleti rész esetenként több alfejezetre tagolódik. Az alfejezetek a kutatás témájának megfelelő elméleteket és kutatásokat tartalmazzák, felhasználva a téma szempontjából releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat.
Az elméleti rész a témához kapcsolódó elméletek összefoglalása, az eddigi kutatások szintézise. Az ezekre utaló hivatkozásokat minden esetben pontosan adatolni kell. A dolgozatban kifejtett szöveg, idézetek, parafrázisok forrását kötelezően fel kell tüntetni szakirodalmi hivatkozásként, forrásjelzésként. A helyes hivatkozás kritériumait lásd az 6. mellékletben.
Az elméleti részt a fontosabb kutatások összefoglaló táblázata zárja.
Az elméleti rész a saját kutatás célkitűzéseinek és hipotéziseinek általános megfogalmazásával zárul.
II. Fejezet
2. Kutatási rész
A téma szempontjából releváns vizsgálati eredmények áttekintése alapján szintetizálják az elméleti részben bemutatott lényegi aspektusokat. Az itt megfogalmazottakból logikusan következnek a célkitűzések és hipotézisek (max. fél oldal).
2.1. Célok
A célkitűzéseknek és hipotéziseknek logikusan kell következniük a szakirodalom elemzéséből, ugyanakkor be kell illeszkedniük a kiemelt elméleti és/vagy módszertani újdonságokba.
A célokat lehetőleg 3 szinten kell megfogalmazni:
Elméleti célok
Módszertani célok
Gyakorlati célok
2.2. Hipotézisek
A hipotézisek megfogalmazásakor követelmény az érthetőség, pontosság, a pszichológiai konstruktumokra vonatkozatás. Nem fogadható el a felhasznált eszközök mutatóira vonatkozó hivatkozás. (pl. Helyes hipotézis: Az extrovertált személyek jobban teljesítenek pozitív megerősítés hatására, mint az introvertált személyek. Helytelen hipotézis: Az Eysenck kérdőívben magas potszámot elérő résztvevők több pontot kapnak a Raven tesztben dícséret után, mint az Eysenck kérdőívben alacsony pontszámot kapott résztvevők).
A hipotéziseket releváns szakirodalmi adatokkal és hivatkozással kell megindokolni. Ezeket elég egy mondatban megemlíteni,
Egy kutatásnak nem lehet 3−4-nél több hipotézise.
2.3. Módszer és eljárás
2.3.1. Résztvevők
A résztvevők leírása minden releváns változót tartalmaz (pl. résztvevők létszáma, nemi összetétele).
2.3.2. Eszközök
A felhasznált eszközök felsorolása és rövid bemutatása.
2.3.3. Kutatási design
Kísérleti, kvázikísérleti vagy nem kísérleti
2.3.4. Eljárás
Az alkalmazott eljárás az eszközök alkalmazásának, körülményeinek (eszközfelvétel helye, egyéni vagy csoportos felvétel, időtartama stb.), a beavatkozás menetének pontos leírását jelenti.
2.4. Az eredmények bemutatása és értelmezése
Az eredményeket leíró és statisztikai feldolgozás formájában kell bemutatni. A leíró jellegű adatok tartalmazzák az átlagot, a szórást, a minimum és maximum értékeket vagy a százalékos eredményeket. A statisztikai feldolgozáskor pontosan meg kell határozni, hogy milyen típusú feldolgozás került alkalmazásra (Pld. Pearson féle korreláció, független mintás t-próba, páros mintás t, regresszió analízis, Anova stb.) és táblázatokban, illetve az ábrákon is fel kell tüntetni a releváns adatokat.
A táblazatokat folytatólagosan számozzuk a dolgozatban. Mindegyik táblázatnak van száma és címe, amit a táblázat fölött kell feltüntetni, balra rendezve ( 5. melléklet). Minden táblázatra hivatkozni kell minimum egyszer a szövegben A táblázatokat le kell fordítani magyar nyelvre, nem lehet átvenni az SPSS programból. Két táblázat nem követheti közvetlenül egymást szöveges részek beiktatása nélkül.
Az ábrákat folytatólagosan számozzuk a dolgozatban. Mindegyik ábrának van száma és címe, amit az ábra alá rendezünk, középre. A szövegben minden ábrára hivatkozni kell minimum egyszer. Az ábrákat le kell fordítani magyar nyelvre, nem lehet átvenni az SPSS programból. Két ábra nem követheti közvetlenül egymást szöveges részek beiktatása nélkül.
A dolgozat nem pusztán az adatok számszerű bemutatását tartalmazza, hanem ezek pszichológiai relevanciájának tárgyalását is. A saját kutatás alapján nyert adatokat el kell helyezni az eddigi szakirodalom és kutatási eredmények kontextusába, feltüntetve, hogy mely kutatások eredményeit támasztja alá, mely kutatási eredményeket egészít ki, illetve melyeket kérdőjelez meg (ilyen esetben indokolni kell, hogy mi lehet az oka az ellentmondásnak), esetenként milyen, az eddigiekben nem ismert eredményt lehet kimutatni.
Az adatok értelmezése az államvizsga dolgozat kiemelkedő része és leghosszabb alfejezete. Az eredmények értelmezése alfejezet győzi meg az elbírálókat arról, hogy a végzős hallgató elmélyült az általa kutatott szakterület eredményeiben, ismeri annak klasszikus és új eredményeit, ismeri a szakterület kiválóságait és rálátása van a különböző kutatási paradigmákra és ellentmondásokra.
2.5. Következtetések
A következtetéseknek a kutatás céljait kell alátámasztaniuk, illetve válaszokat kell adniuk a hipotéziskere. Meg kell fogalmazni, hogy kire, mikor és milyen körülmények között általánosíthatóak az eredmények.
Kizárólag csak olyan következtetéseket lehet megfogalmazni, amelyek a saját eredmények logikus, empirikus adatokkal alátámasztott következményei. Kerüljük a „mi lenne ha, elképzelhető, lehetséges” típusú megfogalmazásokat!
2.5.1. A kutatás korlátai és továbbfejlesztési lehetőségei
A végzős diáknak fel kell ismernie kutatásának módszertani hiányosságait (pl. mintavételi hibaforrások, mérési hibák, az eszköz vagy eljárás korlátai a kitűzött hipotézisekhez viszonyítva stb.).
A továbbfejlesztési lehetőség a végzős diákok tudományos érdeklődésére vonatkozik, célja az új kutatási kérdések megfogalmazása.
Könyvészet
A könyvészetet nem számozzuk fejezetként. A könyvészet összeállításakor az APA standardjait kell követni ( 6. melléklet).
Mellékletek
A mellékleteket nem számozzuk fejezetként, de számmal és címmel látjuk el.
Az államvizsga dolgozat védésére vonatkozó kritériumok
A végzős hallgatónak 10 perc áll a rendelkezésére, hogy a bizottság előtt bemutassa az államvizsga dolgozat lényeges elméleti és módszertani elemeit. A védéshez Power-Pointos bemutatót kell készíteni, amelynek kötelezően tartalmaznia kell a következő elemeket:
- 1. slide: az államvizsga dolgozat címének, a végzős hallgató és a témavezető tanár nevének a feltüntetésével;
- 1−2 slide azokról az elméleti alapokról és kutatási eredményekről, amelyekre az államvizsga dolgozat támaszkodik (kerülni kell a túl sok szöveget, ajánljuk, hogy ne alapvető pszichológiai konstruktumok meghatározására, elméleteinek tárgyalására, hanem kizárólag a saját kutatás szempontjából releváns információk bemutatására figyeljenek);
- A kutatás céljainak és hipotéziseinek bemutatása;
- A kutatás módszereinek bemutatása: résztvevők, felhasznált eszközök, design, eljárás;
- A kutatás hipotéziseinek megfelelő eredmények bemutatása. A bemutatás tartalmazzon táblázatokat és ábrákat is, de figyelni kell a slide-ok átlathatóságára, arra, hogy követni lehessen a legfontosabb információkat és eredményeket;
- Következtetések bemutatása (1−2 slide-on);
- A kutatás korlátainak bemutatása, illetve a továbbfejlesztési lehetőségek előrevetítése (1−2 slide).
Az államvizsga dolgozat megvédése nyilvános. A bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel a témaválasztással, módszertannal, következtetésekkel kapcsolatban.
Az államvizsga dolgozat megvédésének értékelési kritériumai:
- A bemutatás módja (mennyire koherens és konzisztens a hallgató által bemutatott információ);
- Illeszkedés az időkeretbe;
- A saját eredmények helyes értelmezése;
- A dolgozatban szereplő fogalmak és eljárások helyes értelmezése
- A kutatás újdonságának, eredetiségének a kiemelése és indoklása. Az államvizsga dolgozat minősítése két jegyből tevődik össze: egy jegy magára a dolgozatra (figyelembe véve a témavezető tanár javaslatát) és egy jegy a védésre.
Az államvizsga dolgozatra kapott jegyeket a védésre kijelölt időszak végén függesztjük ki.
Az államvizsga dolgozat értékelő űrlapja megtekinthető itt